Kulcsár Szabó Ernő: Történet-esemény-médium

Kovács Árpád: Irodalomelmélet (MIR-242)

Irodalomelmélet (MIR-242)

(Kovács Árpád: Modern irodalomtudományi iskolák)

Tételek és irodalom

A poétikai elemzés

Borisz Eichenbaum: A formális módszer elmélete = Uő.: Az irodalmi elemzés. Bp. 1974. 5–41.

Borisz Eichenbaum: Hogyan készült Gogol Köpönyege? = Uo. 58–78.

Az irodalomtörténet morfológiája

Jurij Tinyanov: Az irodalmi tény; Az irodalmi fejlődésről = Uő.: Az irodalmi tény, Bp., 1981, 5–39. Vagy: Bókay A., Vilcsek B.: A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Bp., Osiris, 1998. 228–239; 240–247.

Az elbeszélő szöveg alaktani modellje

Vlagyimir Propp: A mese morfológiája. Bp., 1975. I–II., VIII. fejezetek.

Strukturális narratológia

Roland Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe = Bókay A., Vilcsek B., Szöveggyűjtemény–1998. 527–542.

Strukturális poétika

Roman Jakobson: Nyelvészet és poétika = Uő.: Hang–jel–vers. Bp., 1969. 229–276.

Strukturális szemiotika

Jurij Lotman: A kommunikáció kétféle modellje a kultúra rendszerében = Bókay A., Vilcsek B., Szöveggyűjtemény–1998. 566–578.

A szöveg posztstrukturalista megközelítése

Roland Barthes:  A műtől a szöveg felé = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Osiris, 2002. 95– 100.

A szöveg mint dialógus

Mihail Bahtyin: A szó az életben és a költészetben. Budapest, Európa, 1985. 5–54.

Mihail Bahtyin műfaj- és prózaelmélete

Mihail Bahtyin: A regénynyelv előtörténetéhez = Uő.: A szó esztétikája. Budapest, Gondolat, 1976. 217–256.

A mitopoétika

Northrop Frye: Az irodalom archetípusai = Bókay A., Vilcsek B., Szöveggyűjtemény-1998. 440–449.

Hermeneutika, poétika, retorika

Paul Ricœur: A szöveg és az olvasó világa = Uő.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Bp., 310–352.

Recepcióesztétika

Hans Robert Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja = H. R J., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok, Bp., 1997. 36–84.

Kovács Árpád: Narrativitás és metafóra

Narrativitás és metafora

(MAGD-IR-511, MAGD-IR-431, MRN-601)

Tételek és irodalom

Arisztotelész retorikája

Arisztotelész: A nyelvezet, uő. Poétika, Bp., 1997, (Matúra sorozat), 79–91.

Arisztotelész: Rétorika, Gondolat, Bp., 1982. 197–206.

Arisztotelész: Rétorika, Gondolat, Bp., 1982. 5–21., 145–171.

A cselekményelmélet eredete

Arisztotelész: Poétika. Ford.: Ritoók Zsigmond. Budapest, Matúra, 1997. 19–26., 35-52.

Az elbeszélés alaktani modellje

Vlagyimir Propp: A mese morfológiája. Budapest, Gondolat, 1975. I–II., VIII. fejezetek.

A cselekvés funkciója a narratológiában

Roland Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe = Bókay/Vilcsek: Szöveggyűjtemény, 1998. 527–542.

Narratív identitás

Paul Ricœur: Hármas mimézis = P.R.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Bp., Osiris Kiadó, 1999.

A tett mint létesemény

Mihail Bahtyin: A tett filozófiája. Budapest, Gond, 2007. 43–51., 75–82.

Az intonációs metafora

Mihail Bahtyin: A szó az életben és a költészetben. Budapest: Európa, 1985. 5–54.

Az interaktív metafora

Yvor Richards: A metafora. Helikon 1977/1. 120–128.

Max Black: Metafora. Helikon 1990/4.

Max Black: A metaforák működéséről. Helikon 1990/4.

Metafora és referencia

Paul Ricœur: Az élő metafora.

A prózanyelvi metafora

Kovács Árpád: Prózamű és elbeszélés. Budapest, Argumentum, 2010. 144–164.

A versnyelvi metafora

Kovács Árpád: Versbe írt szavak. Budapest, Argumentum, 2011. 13–62.

Pál József: Sajtótörténet

A Sajtótörténet (BBN-SZK-104) és a Napilapok, hetilapok… (BBN-SZK-105) című vizsgakurzusokhoz tartozó tételek s a szakirodalom. A tételsor megegyezik a Nyomtatott és elektronikus sajtó (BBN-SZK-11-211) című kurzuséval.

Általánosan használható szakirodalom:

KÓKAY György – BUZINKAI Géza – MURÁNYI Gábor, A magyar sajtó története, Bp., Magyar Újságírók Országos szövetsége, [é.n.], 137–228.

Program és hivatás, Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye, (bev. VARGHA Kálmán), Bp., Gondolat Kiadó, 1977. (A tételsorban szóba kerülő hírlapok, folyóiratok leírása s a hozzá tartozó cikkek)

Tételek:

1 A XIX-XX. század fordulójának sajtó- és folyóirat-struktúrája. A Nyugat előzményei.

PÓK Lajos, A Nyugat előzményei, It., 1957/3, 285-303.

1. . A Nyugat története 1908-1911

KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2005, 5-62.

3. A Nyugat története 1919-1933.

KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2005, 5-62.

4. A Nyugat története 1933-1941. A Magyar Csillag 1941-1944.

KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2005, 5-62. ill., BÉLÁDI Miklós, A Magyar Csillag = Uő., Válaszutak, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983,115-138.

5. A konzervatív irodalom és eszmeiség folyóiratai (Magyar Figyelő, Napkelet, Magyar Szemle)

TŐKÉCZKI László, A Magyar Figyelő eszméi (1911-1918), Történelmi Szemle, 1994/3-4; 239-282; TÓTH-BARBALICS Veronika, A Napkelet megalapítása, Magyar Könyvszemle, 2004/3, 238-256 ill., Uő., Konzervatív folyóirat a középosztálynak, Kommentár, 2010/1, 40-52; SAÁD József, Magyar Szemle 1927-1944 = Magyar Szemle, Repertórium és tartalomelemzés I. k. (összeáll. SAÁD József), Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az ELTE Szociológiai Intézete, 1989, 5-39.

6. A magyar avantgard legfontosabb fórumai (Tett, Ma, Dokumentum, Munka)

KASSÁK Lajos, Az izmusok története, Bp., Magvető, 1972, 170 sk.; ACZÉL Géza, Kassák Lajos, Bp., Akadémiai, 1999, 27-46 ill., 140-155.

7. A népi irodalom s mozgalom orgánumai (Válasz, Kelet Népe)

K. NAGY Magda, A Válasz, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963 ill., SZÉCHENYI Ágnes, Utószó = Válasz 1934-1938, Bp., Magvető, 1986, 637-651; TASI József, Bevezető = A Kelet Népe 1935-1942, Bp., Kossuth, 1986, 5-12 ill., GÖRÖMBEI András, A Kelet Népe esztétikai törekvései = Uő., A szavak értelme, Bp., Püski, 1996, 49-56.

8. A polgári liberális törekvések egy fejezete (Szép Szó)

AGÁRDI Péter, Utószó = A Szép Szó 1936-1939, Bp., Kossuth–Magvető, 1987, 567-582 ill., LENGYEL András, A liberalizmus újraalapozásának kísérlete. A Szép Szó történetéhez = Uő., Törésvonalak, Bp., Tekintet, 1990, 131-151.

9. Egyéni folyóirat-kísérletek (Tanú, Ludas Mátyás Füzetek)

MONOSTORI Imre, Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása, Bp., Magvető, 1989. ill., CZINE Mihály, A Tanú = Uő., Németh László eklézsiájában, Bp., 1997, 60-65; BUDAI BALOGH Sándor, Szabó Dezső Ludas Mátyás-füzetei (1934-1942) = Uő., „Megtöröm a villámokat”, Bp., Püski-Magyar Líra Bt., 2004, 125-157.

10. Két fejezet a koalíciós korszak történetéből (Újhold, Válasz)

NÉMETH G. Béla, Újhold = Uő., Hét folyóirat 1945-1950, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000, 47-58; NÉMETH G. Béla, Válasz = Hét folyóirat 1945-1950, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000, 33-46. ill., SZÉCHENYI Ágnes, Lélegzetvétel, Bp., Argumentum, 2009.

Tanterv változás, minor szak

A magyar minor tanterve jelentősen megváltozott.
Az új tanterv a minort 2011-ben regisztrálók számára érvényes.
Tehát a szeptemberben többnyire másodéves, a minort hivatalosan elkezdőknek ezt a tantervet kell teljesíteni. A MIR-es tanegységek teljesen azonosak az alapszakos tanegységekkel. A MAM-os kurzusokat csak a minorosok vehetik föl.

Az új mintatanterv:

A Helyesíráshoz nem tartozik kurzus és kredit.

A minor sikeres teljesítéséhez szükséges, hogy a fenti mintatanterv szerint vegyék fel a tárgyakat.

Tanterv változás, alapszak

A magyar alapszakos és BA tanterv változott.

Az alapszakra és a minorra belépő hallgatók az alábbi mintatanterv szerint végezhetik tanulmányaikat:

Magyarázat:
Az órák 90 percesek. K=előadás, vizsga; G=szeminárium, gyakorlati jegy.

A MIR11- kóddal kezdődő tanegységek újak, a MIR- kóddal kezdődőek azonosak a régi tanterv tanegységeivel.

A megadott félév azt jelöli, hogy melyik félévben kell teljesíteni az adott tanegységet.
A 4/5 például azt jelenti, hogy vagy a 4. vagy az 5. félévben. Az 1-4 azt jelenti, hogy az első 4 félév bármelyikében teljesíthető. A per és kötőjel nélküli tárgyakat CSAK az adott félévben hirdetjük!

A Helyesírás alapvizsgához nem tartozik kurzus és kredit.

A K/G azt jelenti, hogy előadás vagy szeminárium formájában teljesíthető a tanegység -- a hallgató választása szerint.

A minor szakon teljesítendő tanegységeket szürke háttér jelzi. (Lásd a teljes minoros tanegységlistát!)

Tverdota György (kollokvium) követelmények

Kollokvium a 2010-2011. tanév második szemeszterében

Időpontok: május 30., június 8., 14., 27.

Reggel 9 órától

1.)  A hagyományőrző modernség

Egy Babits, Kosztolányi, Illyés, Szabó Lőrinc vagy József Attila-verssel szemléltetve

Babits Mihály: Új klasszicizmus felé, Babits Mihály: Ezüstkor, Szabó Lőrinc: Divatok

az irodalom körül, Tverdota György: A modernség-fogalom változásai a húszas évek

költészetében, in: „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas

évek fordulóján, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, JPTE Irodalomtudományi Füzetek,

Pécs, 1992. 168-174.; Tverdota György: Váljunk görögökké! Literatura, 2003. 2. sz.

156-162.

2.) Babits Mihály kései költészete:

Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Medvenóta, Holt próféta a hegyen, Mint különös hírmondó…, Intelem vezeklésre, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás könyve

Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Magvető, Bp. 1984., Ua.: Kairosz, Bp. 1998.; Rába György: Babits Mihály, „Nagy Magyar Írók”, Gondolat, Bp. 1983.

3.) Kosztolányi Dezső kései költészete: A homo moralis – homo esztétikus ellentét.

Marcus Aurelius, Litánia, Számadás (szonettciklus), Halotti beszéd, Őszi reggeli,

Hajnali részegség, Ének a semmiről, Szeptemberi áhitat, vagy Pacsirta

Rónay László: Kosztolányi Dezső, Gondolat, Bp. 1977.; Kiss Ferenc: Az érett

Kosztolányi, Akadémiai, Bp. 1979.; Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső,

Kalligram, Pozsony, 2010.

4.) Móricz Zsigmond kései korszaka. Rokonok, Barbárok, A kondás legszennyesebb inge,

Árvácska

Szilágyi Zsófia: A továbbélő Móricz, Kalligram, Pozsony, 2008.; A kifosztott Móricz?

[szerk. Fenyő D. György], Krónika Nova, Bp. 2001. Az újraolvasott Móricz,

Nyíregyházi Főiskola, Irodalom tanszék, 2005.; Benyovszky Krisztián: Fosztogatás.

Móricz-elemzések, Kalligram, Pozsony, 2010.; Tverdota György: Nevető rokonok.

Irodalomtörténet, LXXXVI. évf. 2005 / 2. sz. 123-129.

5.) Népi irodalom

Egy Illyés-verssel, a Puszták népével, egy Németh László-művel, Erdélyi József:

Lovaspóló a Vérmezőn, vagy Sinka István: Anyám balladát táncol című versével

illusztrálva

Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig, Akadémiai, Bp. 1981.;

Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom, Püski, 1989.

6.) Illyés Gyula költészetének első korszaka: Szomorú béres, Szegénylegény, A ház végén

ülök…, Három öreg, Ifjúság, Hősökről beszélek, Nem menekülhetsz, Kacsalábon forgó

vár, Puszták népe

Tamás Attila: Illyés Gyula, „Kortársaink”, Akadémiai, Bp. 1989.; Csak az igazat, [vál.

És szerk. Görömbei András], Kortárs kiadó, Bp. 2003.; A költőszerep lehetőségei

Közép-Európában, [sze5rk. N. Horváth Béla], Illyés Gyula Főiskola, Szekszárd 1997.;

„Költő, felelj!”, [szerk. Tasi József], Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1993.; Kulcsár

Szabó Ernő, Az epikai tárgyiasság új alakzata. Illyés Gyula: Puszták népe, Kortárs

1983/2. 288-99.; Szávai János: Illyés Gyula, In. Uő.: Magyar emlékírók, Bp. 1988.

217-226,; Szegedy-Maszák Mihály: Többértelműség a Puszták népében. In.: Alföld

1982/11. 53–60.; Németh G. Béla: Erkölcsi autonómia – művészi autonómia. In.: Uő.:

Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp., 1987, 339–349.     

7.) Németh László Tanú-korszaka: Három esszé a Tanú-ból, vagy Gyász, Iszony

Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Szépirodalmi, Bp. 1990.; Monostori

Imre: A Aminőség forradalmára - In memoriam Németh László, Nap Kiadó, 2001.;

Monostori Imre: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei, Kortárs, 2005.;

Thomka Beáta: Németh László regénytípusai, Literatura, 1982. 1. sz. 68-73.; Bakonyi

István: Elidegenedés Németh László Gyász és Iszony című regényeiben, Literatura,

1977. 2. sz. 80-105.; Cs. Varga István: Görögség – folklór – mítosz, Jelenklor, 1982.

820-826.; Cs. Varga IUstván: Archetípus és regényforma, in: Tanújelek, Magvető,

1987. 59-82.; Kovács Kálmán: Németh László, in: Kovács Kálmán: Eszmék és

irodalom, 1976. 285-302., Béládi Miklós: Németh László, in: Béládi Miklós:

Érintkezési pontok, Szépirodalmi, Bp. 1974. 154-210.

8.) Szabó Lőrinc költészetének érett korszaka: Kalibán, Mérget, revolvert, Grand Hotel

Miramonti, A Bazilikában szól a harang, Vezér, Magány, Ne magamat?, Az Egy álmai,

Homlokodtól fölfelé, Semmiért egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma,

Sivatagban, Tücsökzene (részletek)

Rába György: Szabó Lőrinc, „Kortársaink”, Bp. 1992.; Kabdebó Lóránt: Útkeresés és

különbéke, Szépirodalmi, Bp. 1974.; Kabdebó Lóránt: Az összegzés ideje,

Szépirodalmi, Bp. 1980.; Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc, „Nagy Magyar Írók,”,

Gondolat, Bp. 1985. Tanulmányok Szabó Lőrincről, [szerk. Kabdebó Lóránt,

Menyhért Anna], Anonymus, Bp. 1997.; Kabdebó Lóránt: „A magyar költészet az én

nyelvemen beszél”, Argumentum, Bp. 1992.

9.) József Attila érett korszaka: Külvárosi éj,Téli éjszaka, Elégia, A város peremén, Óda,

Reménytelenül, Eszmélet, Mama, Levegőt!, Gyermekké tettél,  A Dunánál, Nagyon fáj,

Flórának, Bukj föl az árból, Születésnapomra, Tudod, hogy nincs bocsánat, Költőnk és

kora, Karóval jöttél

Tverdota György: József Attila, Korona kiadó, Bp. 1999.

Gyakornoki pályázat

Gyakornoki pályázat

Az ELTE BTK Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézete a 2011/2012. tanévre gyakornoki pályázatot hirdet az alábbi szervezeti egységekbe:

Összehasonlító Irodalom-és Kultúratudományi  Tanszék: 1 fő
Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék: 1 fő
XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék: 1 fő
Régi Magyar Irodalom Tanszék: 1 fő
Irodalomtanítási Munkacsoport 1 fő

Amit kérünk:

– a gyakornoknak be kell kapcsolódnia a tanszék tudományos, közösségi, oktatói, adminisztrációs tevékenységébe

– el kell végeznie azokat az eseti feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti  egység vezetője megbízza

Amit kínálunk:

– mentort választhatnak a tanszék munkatársai közül,

– kérésre két félév elteltével írásos igazolást adunk a végzett munkáról,

- aktív részvétel a tanszék közösségi, szakmai életében,

A gyakornoki megbízás egy évre szól, díjazással nem jár.

A gyakornoki pályázatnak tartalmaznia kell:

1. Szakmai önéletrajz

– elérhetőségi adatok: telefonszám, cím, ímélcím,

– az eddigi egyetemi pályafutásról szóló rövid beszámoló (szakok, elvégzett félévek száma, eredmények).

2. Motivációs levél

– rövid beszámoló a pályázó speciális irodalmi érdeklődéséről mentorként választott tanszéki oktató megnevezése.

3. Ajánlás

– a tanszék valamelyik oktatójától, esetleg a mentorként felkért tanszéki oktatótól.

4. Indexmásolat

A gyakornoki pályázatok beadási határideje: 2011. március 31.

Simon Attila: Művészet, technika, kultúra

MIR-212 kurusleírás