A Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szeretettel várja azokat a magyar szakos végzős BA-hallgatókat, akik tanulmányaikat 2010 őszétől mesterképzési szinten szeretnék folytatni.

A tájékoztató megbeszélés 2010. február 11-én, csütörtökön délután 18 órakor lesz az A/330. teremben.

Magyar nyelv és irodalom szakzáróvizsga

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAKOS SZAKZÁRÓVIZSGA-BIZOTTSÁG

Időpont: 2010. január 8. 9h

Helyszín:         Múzeum krt. 4/A. 320. terem

Bizottság elnöke: Fercsik Erzsébet főiskolai tanár

Bizottság tagjai:   Bodó Csanád egyetemi tanársegéd

Gergye László tudományos főmunkatárs

Külső tag:            Juhászné Szabó Erzsébet

Időpont: 2010. január 13. 10h

Helyszín:         Múzeum krt. 4/A. 315.

Bizottság elnöke:        Eisemann György egyetemi docens

Bizottság tagjai:          Demeter Júlia főiskolai tanár

Kardosné Balogh Judit egyetemi docens

Külső tag:                   Hermann Zoltán KGRE BTK egyetemi docens

Időpont: 2010. január 21. 9h

Helyszín:         Múzeum krt. 4/A. 334.

Bizottság elnöke:        Tverdota György egyetemi tanár

Bizottság tagjai:          Fráter Zoltán egyetemi docens

Balázsné Fodor Katalin egyetemi docens

Külső tag:                   Hansági Ágnes KGRE BTK egyetemi docens

Szegedy-Maszák Mihály

Folytonosság és megszakítottság a magyar irodalomtudományban

2009. szept.-dec.

Szegedy-Maszák Mihály

Az óra bevezetést ad a magyar irodalomtudomány történetébe. A közelmúlt eredményeinek ismertetésével kezdődik és időben visszafelé halad a tizenkilencedik század első feléig. A szóbeli vizsgán a megadott szakirodalom alapján föltett kérdésekre kell válaszolni. 

1. hét: A hivatalos irodalomtudomány ellenzéke az 1960-as-70-es években. Vita az ELTE és az MTA Irodalomtörténeti (később Irodalomtudományi) Intézetének munkatársai között. Németh G. Béla és Hankiss Elemér kezdeményezései. Olvasmány: Németh G. Béla: „Az önmegszólító verstípusról”, „Még, már, most”, in Mű és személyiség. Bp.: Magvető, 1970, 621-670, 671-699.

2. hét: A hivatalosan marxistaként intézményesült irodalomtudomány. Kísérlet marxizmus és strukturalizmus egyeztetésére. Olvasmány: Király István: Mikszáth Kálmán. 2. kiad. Bp.: Szépirodalmi, 1960, 455-487; Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. Bp.: Akadémiai, 1968, 89-102.

3. hét: A Nyugat örökségének marxizáló átalakítása. Olvasmány: Sőtér István: „Szerb Antal magyar irodalomtörténete”, in Gyűrűk. Bp.: Szépirodalmi, 352-373; Barta János: „Magyar irodalomtörténész a változó világban”, in Klasszikusok nyomában. Bp.: Akadémiai, 1980, 374-381.

4. hét: A Nyugat és ellenzéke. Esszéírás és tudományos igény. Gyergyai Albert és Németh László. Olvasmány: Gyergyai Albert: „Virginia Woolf”, in Kortársak. Bp.: Szépirodalmi, 1965, 185-196; Németh László: Kisebbségben.

5. hét: Szerb Antal és Halász Gábor. Olvasmány: Szerb Antal: „Lectori salutem” in Magyar irodalomtörténet; Halász Gábor: „Az újabb regényről”, in Válogatott írásai. Bp.: Magvető, 1977, 426-446.

6-7. hét: Babits és Kosztolányi irodalomszemlélete. Nemzeti és világirodalom. Verselemzés és fordítás. Olvasmány: Babits Mihály: „Bevezetés”, in Az európai irodalom története. Kosztolányi Dezső: „Tanulmány egy versről”, in Nyelv és lélek. 3. kiad. Bp.: Osiris, 1999, 409-416.          

8. hét: Pozitivizmus és szellemtörténet. Olvasmány: Horváth János: „Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai”, in A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp.: Akadémiai, 1976, 15-49. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak.

9. hét: Lukács György pályafutásának szakaszai. Olvasmány: Lukács György: „A tragédia metafizikája”, in Ifjúkori művek (1902-1918). Bp.: Magvető, 1977, 492-518.

10. hét: Tragikum-vita az 1880-as években. Olvasmány: Péterfy Jenő: „Kemény Zsigmond, mint regényíró”; Rákosi Jenő: A tragikum.

11. hét: Az összehasonlító irodalomtudomány és a regényelmélet kezdetei. Olvasmány: Arany János: „Zrínyi és Tasso”; Kemény Zsigmond: „Eszmék a regény és dráma körül”.                       

Kenyeres Zoltán

TÉTELEK 2009 ősz

A.

1. A korszak általános jellemzői

Ajánlott szakirodalom:

- SÁRKÁNY Mihály, SOMLAI Péter, A haladástól a kontingenciáig, in  GEDEON Péter, PÁL Eszter, SÁRKÁNY Mihály, SOMLAI Péter:  Az evolúció elméletei és metaforái , Bp., 2004, 11-52.

-  KENYERES Zoltán, Egy korszak geneziséről, in Uő, Korok, pályák, művek, Bp., 2004, 9-21

2. Schopenhauer, Nietzsche

Ajánlott szakirodalom:

- NAGY Sándor, Schopenhauer, „a világosan látó pesszimista”, in Schopenhauer, A világ mint akarat és képzet, Bp., 1991, 603-633.

- SZÉLL Zsuzsa, Bevezetés, in Friedrich Nietzsche válogatott írásai, Bp., 1972, 5-42.

- GILLES Deleuze, Nietzsche és a filozófia, Bp., 1999, 296-300.

3. Bergson, Freud, pszichoanalízis

Ajánlott szakirodalom:

- BABITS Mihály, Bergson filozófiája, in Uő, Esszék, tanulmányok, Bp., 1978, I. 136-156.

-  Sigemund FREUD, A pszichoanalízis rövid vázlata és Bevezetés a pszichoanalízisbe, in A pszichoanalízis és modern irányzatai, szerk. Buda Béla, Bp., 71-133.

4. A dekadencia és az esztétizmus

Ajánlott szakirodalom:

- Richard GILMAN, A dekadencia, Bp., 1990, 1-86.

- Carl, E.,SCHORSKE, Fin-de-siècle-Vienna,  New York, Introduction xvii- xxx, valamint The trasformation of the Garden 279-319. (A könyv elérhető magyar fordításban is.)

5. A szimbolizmus, a szimbólum és allegória

Ajánlott szakirodalom:

- KOMLÓS Aladár,  A szimbolizmus,  Bp., 1965, 5-93.

- Hans-Georg GADAMER,  A szép aktualitása, Bp., 1994, 51-62.

- Paul de MAN,   A temporalitás retorikája, in Az irodalom elméletei I. szerk. THOMKA Beáta, Pécs, 1996, 1-60.

6. Az impresszionizmus és a szecesszió

Ajánlott szakirodalom:

- FÜLEP Lajos, Magyar művészet, Bp., 1971, 97-109.

- NYÍRI Kristóf, Az impresszionizmus osztrák filozófiája, in Uő, A Monarchia szellemi életéről, Bp., 1980, 86-107.

-  PÓK Lajos, A szecesszió, Egy művészeti mozgalom történeti szerepe és esztétikája, in A szecesszió, szerk. Pók Lajos, Bp., 1972, 7-118.

7. Nagybánya, színház, zene

Ajánlott szakirodalom:

- NÉMETH Lajos, Modern magyar művészet, Bp., 1968, 15-24.

- RÉTI István, A nagybányai művésztelep, Bp., 1994. (Több más kiadása is van.)

- IMRE Oo Zoltán, Színházi reform és recepció. Kísérlet a Thália Társaság (1904-1908) működésének (újra)értelmezésére, Theátron, 2003 tavasz, 9-16.

- BARTÓK Béla, Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? In Bartók Béla, válogatott írásai, s.a.r. SZÖLLŐSY András, Bp., 1956, 127-132. (Több más kiadása is van.)

- KODÁLY Zoltán, Magyar népzene, in Uő, Visszatekintés, s.a.r. BÓNIS Ferenc,  Bp., 1974, II. 134-136.

8. A Nyugat

Ajánlott szakirodalom:

- KENYERES Zoltán, A nyugat periódusai, in Uő, Korok, pályák, művek ,i.m., 58-83.

- KENYERES Zoltán, Nyugat-legendák és az etikai esztétizmus, i.m. 84-88.

9. Ady Endre

Ajánlott szaikrodalom:

- KENYERES Zoltán, Ady Endre, Bp., 1998.

10. Babits Mihály

Ajánlott szakirodalom:

- RÁBA György: Babits Mihály, Bp., 1983.

- NEMES Nagy Ágnes, A hegyi költő, Bp., 1984,

- SIPOS Lajos, Babits Mihály, Bp., 2003.

11. Kosztolányi Dezső

Ajánlott szakirodalom:

- RÓNAY László, Kosztolányi Dezső, Bp., 1978.

- VERES András, A „homo aestheticus”. Kosztolányi Dezső vázlatos pályaképe, Literatura, 2004/3-4, 293-307.

12. József Attila

Ajánlott szakirodalom:

TVERDOTA György, József Attila,  Bp., 1999.

KENYERES Zoltán, „Magad emésztő”, Irodalomtörténet, 2005, 4.sz., 361-367.

13. Változatok a modern prózára (Proust, Joyce, V. Woolf, Krúdy Gyula, Szentkuthy Miklós)

Ajánlott szakirodalom:

- GYERGYA Albert, Marcel Proust, in A francia irodalom a huszadik században,szerk. Köpeczi Béla, Bp. 1974, I. 153-186.

- KENYERES Zoltán, A Proust-recepció körül, in Uő, Korok, pályák, művek, Bp., 2004, 293-310.

- EGRI Péter, James Joyce, in Az angol irodalom a huszadik században, szerk. Báti László és Kristó Nagy István, Bp., 1970, I. 227-245.

- SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Virginia Woolf, Az angol irod. a huszadik században, i.m. I 247-262.

- BORI Imre, Krúdy Gyula, Újvidék, 1978. (A Krúdy-effektusok c. fejezet, 104-115.)

- Harmonikus tépett lélek,  Réz Pál videobeszélgetése Szentkuthy Miklóssal, Bp.,1994.

- HEGYI Katalin, Szentkuthy Miklós, Bp., 2001.

15. Az avantgárd és a neoavantgárd

Ajánlott szakirodalom:

- KASSÁK Lajos, Az izmusok története, Bp., 1972. (Más kiadása is van)

- SZABOLCSI Miklós, A neoavantgarde, in A neovavantgarde, szerk., KRÉN Katalin, MARX József,Bp., 1981, 7-114.

16. Kassák Lajos

Ajánlott szakirodalom:

- BORI Imre – KÖRNER Éva, Kassák irodalma és festészete, Bp. 1967.

- RÓNAY György, Kassák Lajos, Bp.,1971.

- ACZÉL Géza, Kassák Lajos, Bp., 1999.

- Tanulmányok Kassák Lajosról, szerk., KABDEBÓ Lóránt, KULCSÁR SZABÓ Ernő,stb, Bp. 2000.

B.

Egy műalkotás elemzése az 1890 és 1930 közötti időszakból. Bármelyik  művészeti ág és bármelyik műnem választható.

VIZSGAIDŐPONTOK:

2009. december 17. 11h

2010. január         7. 11h

                           14. 11h

                           21.11h

BA szemináriumi dolgozat követelményei

Az Intézeti Tanács határozata a szemináriumi dolgozatok minimális követelményeiről.

A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet az alábbiakban határozza meg a szemináriumi dolgozatok minimális követelményrendszerét:
(A minimális követelmény fogalma úgy értendő, hogy az alábbi elvárások bármelyikének figyelmen kívül hagyása esetén a dolgozat minősítése kizárólag elégtelen lehet.)

• A szemináriumi dolgozat terjedelmének alsó határa 12.000 leütés.
• A dolgozatnak legalább öt, az adott tárgyhoz kapcsolódó szekunder szöveg ismeretéről kell tanúskodnia. Ennek a követelménynek csak abban az esetben nem szükséges megfelelni, ha az adott témával kapcsolatban még nem született ennyi publikáció.
• A szakirodalomra lábjegyzetben, végjegyzetben vagy a szövegbe ékelt zárójeles jegyzetekben kell hivatkozni.
• A dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzék önmagában nem tekinthető elégséges hivatkozásnak.
• A jegyzetekben, illetve az olvasmányjegyzékben szereplő művek bibliográfiai leírásának követnie kell a szakirodalomban használatos szisztematikus leírások valamelyikét. Elsősorban az ItK és az It jegyzetelési gyakorlatát ajánljuk.
  
• A dolgozatban a szó szerinti és a tartalmi idézetek együttes aránya nem haladhatja meg a teljes szöveg 15%-át. A szövegben nem fordulhat elő jelöletlen tartalmi vagy szó szerinti idézet.
• A dolgozatnak tartalmaznia kell egy a szerző által saját kezűleg aláírt nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy a benyújtott szöveg saját munkája eredménye. A másolt, internetről letöltött stb. dolgozatok benyújtása az SzMSz rendelkezéseivel összhangban fegyelmi eljárást von maga után.
• A dolgozatot elektronikus formában (pl. doc file) is be kell nyújtani.

Kenyeres Zoltán

 TÉTELEK 2009 ősz 

Kulcsár Szabó Ernő: Irodalomelmélet 2.

IRODALOMELMÉLET 2 

Bevezetés, vizsgakövetelmények, szakirodalom 

Antik poétika (Retorika és irodalom)Platón: Politeia/Az állam. Bp. Gondolat 1994. X. Könyv, 595a – 608bPlatón: Gorgiász. Bp.: Atlantisz 1998. 450a – 457dArisztotelész: Poétika (Matura Sorozat) Bp, 1997. 1-6., 9., 19., 25-26. fej. 

Irodalom és pszichoanalízisSiegmund Freud: Álomfejtés. Bp.: Helikon 1985, 2003. 199-240.Terry Eagleton: A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Bp. Helikon, 2000, 133-168. 

Az új strukturalizmus és a szemiotikaRoland Barthes: A strukturalista aktivitás. In: Bókay A. – Vilcsek B. (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Bp. Osiris 1998/2001, 523-526.Roland Barthes: S/Z. Bp.: Osiris 1997, 13-23.Michael Riffaterre: Költői struktúrák leírása: Baudelaire “A macskák” című költeményének megközelítése. In: Bókay – Vilcsek (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Bp. Osiris 1998/2001, 606-624.Paul de Man: Szemiológia és retorika. In: Uő.: Az olvasás allegóriái. Szeged: Ictus – JATE 1999, 13-34. 

A hermeneutikaHans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. In: Bacsó B. (szerk.): Szöveg és interpretáció. Bp.: Cserépfalvi 1991, 17-43.T. Eagleton: Fenomenológia, hermeneutika, recepcióelmélet. In: Uő.: A fenomenológiától a pszichoanalízisig 53-82. 

Recepció- és hatáselméletHans Robert Jauß: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Bp.: Osiris 1997, 9-85.Wolfgang Iser: Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje. In: Dobos I. (szerk).: Olvasáselméletek. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó 2001, 153-182. 

Az intertextualitásMichail Bahtyin: A szó a költészetben és a prózában. In: Bahtyin: A szó esztétikája. Bp.: Gondolat 1976, 173-216.Julia Kristeva: A szó, a párbeszéd és a regény. Helikon 1968/1.Lucien Dällenbach: Intertextus és autotextus. Helikon 1996/2.  51–66. Michael Riffaterre: Az intertextus nyoma. Helikon 1996/2. 67–81.Julia Kristeva: A szövegstrukturálás problémái. Helikon 1996/ 1-2. 

Az irodalom mint médiumHans-Georg Gadamer: A nyelv médiuma és spekulatív struktúrája. In: Gadamer: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 2003, 504-523.Paul de Man: Ellenszegülés az elméletnek. In: Bacsó B. (szerk.): Szöveg és interpretáció 97-114.Kulcsár-Szabó Zoltán: A közvetlenség visszatérése? Materialitás és medialitás az irodalmi kommunikációban, in: Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás.  Bp.: Balassi, 2003, 272-307. 

 A dekonstrukcióJacques Derrida: Grammatológia. Szombathely 1991, 21-51.Paul de Man: Az önéletrajz mint arcrongálás, Pompeji, 1997/2-3., 93-107.Paul de Man: Olvasás és történelem. Bp.: Osiris 2002, 369-394. 

A diszkurzuselemzésMichel Foucault: A szavak és a dolgok. Bp.: Osiris, 2000, 9-20., ill.: 35-43, és 69-78.Foucault, "A diszkurzus rendje", Holmi, 1991/7., ill.: Foucault: A fantasztikus könyvtár. Bp.: Pallas/Attraktor 1998, 50-74. 

Az irodalomtörténet-írás hermeneutika és újhistorizmus között

Hans-Georg Gadamer: A megértés történetiségének hermeneutikai élvvé emelése. In: Uő.: Igazság és módszer. Bp. Osiris 2003, 299-343.Hans Robert Jauß: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. 36-84.Louis A. Montrose: A reneszánsz mint hivatás. A kultúra poétikája és politikája, Helikon, 1988/1–2, 110–132.
Stephen Greenblatt: Shakespeare és az ördögűzők, Helikon, 1988/1–2, 85–109. 

Gender Studies: feminizmus és irodalomtudományJudith Butler: Problémás nem. Bp.: Balassi 2007, 39-89..Judith Butler: Bevezetés. In: Jelentős testek: A „szexus” diszkurzív korlátairól. Bp.: Új Mandátum 2005, 11–35.Judith Butler: The Psychic Life of Power. Stanford UP 1997, Bevezetés
Julia Kristeva: A szeretet eretnetikája [Hérétique de l’amour], Helikon, 1994/4, 491–509.

Kulcsár Szabó Ernő

Kollokviumi olvasmányjegyzék

1) Irodalomtudomány és kultúratudomány az ezredfordulón

Walter Haug: Irodalomtudomány mint kultúratudomány?

Gerhart von Graevenitz: Válasz (Irodalomtudomány és kultúratudomány). In: Bónus T. - Kelemen P. - Molnár G. T. (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Bp.: Ráció 2005, 167-226.

2) Az irodalom antropológiai medializálása és az új kultúratudományok

K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Bp.: Magyar Műhely & Ráció 2005, 11-49.

3) Az irodalom médiumának értelmezése a klasszikus-romantikus esztétikában

Kant: Az ítélőerő kritikája. Bp.: Ictus 1997, 228-246, 282-288.

Hegel: Esztétikai előadások 1. köt., Bp.: Akadémiai 1980, 33-69, 93-107.

4) A nyelvi médium immateriális anyagszerűsége: beszéd és írás I.

Platón: Phaidrosz 270–277a

Havelock: Platón a költészetről. In: Nyíri – Szécsi (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. Bp.: Áron  1998, 89-107.

5.) A nyelvi médium immateriális anyagszerűsége: beszéd és írás II.

Rousseau: Esszé a nyelvek eredetéről. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor 2007, 5-62.

Herder: Értekezés a nyelv eredetéről. In: Uő.: Értekezések, levelek. Bp.: Európa 1983, 314-340.

Wilhelm v. Humboldt:  Buchstabenschrift und Sprachbau. In: Uő.: Schriften zur Sprachphilosophie. Werke III, Darmstadt: Wiss. Buchges. 2002⁹, 82-112.

6.) Képzelet, álom, elbeszélés

Freud: Álomfejtés. Bp. Helikon 1985 (1993), 199-240.

7.) Kritikai kultúrtudomány. Az ember kulturális és természeti/biológiai konstitúciójának konfliktusai. A nyelviség, a nyelv szimbolikus formái.

Georg Simmel: A kultúra fogalma és tragédiája.

Ernst Cassirer: Philosophie der symbolischen Formen. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgemeinschaft 1953. I. 7–14.

Freud: Rossz közérzet a kultúrában. Bp. Kossuth 1992.

Gottfried Benn: Soll die Dichtung das Leben bessern? In: Uő: Essays und Reden in der Fassung der Erstdrucke. Frankfurt/M.: Fischer 1989, 593-613.

8.) Az írás - a nyelv előtt(?)

Derrida: Grammatológia. Bp./Szombathely: Életünk & Magyar Műhely 1991, 21-113.

9.) A nyelvi világtapasztalat. A művészet és a nyelv a megértés alapvetésében. A megértés történő jellege és az esztétikai tapasztalat medialitása.

Gadamer: Az „eminens” szöveg és igazsága. In: Uő: A szép aktualitása Bp., 1994.

Gadamer: Nyelv és logosz. In: Uő.: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 2003, 449-463.

10.) A nyelv mediális mögékerülhetetlensége. A nyelv performatív ereje és a (retorikai) történés materialitása

Paul de Man: Szemiológia és retorika. In. Uő.: Az olvasás allegóriái. Szeged: Ictus & JATE 1999, 13-34.

Paul de Man: Ellenszegülés az elméletnek. In: Bacsó B. (szerk.): Szöveg és interpretáció. Bp.: Cserépfalvi 1991, 97-115.

11.) A vizuális médium elsődlegessége(?)

Ong: Nyomtatás, tér és lezárás. In: Nyíri – Szécsi (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. Bp.: Áron  1998, 245-269.

Kittler: Optikai médiumok. Bp.: Magyar Műhely & Ráció 2005, 7-40.

12.) A materiális megkülönböztetés

Lacan: A tükörstádium… Thalassa 1993/2. 5-11.

Kittler: Jel és zaj távolsága. In: Bónus - Kelemen - Molnár (szerk).: Intézményesség és kulturális közvetítés. Bp.: Ráció 2005, 455-474.

Fogadóórák

A tanárok e-mail címe az ETR-en keresztül elérhető!  

Bartal Mária Sze, 8:30-10:00 (A/335.)
Bárdos László Sze, 14-15:30 (A/317)
Bíró Ferenc K, 10-11:30 (A/218.)
Bengi László H, 18-19; CS 15-15:30 (A/421.)
Bécsy Ágnes H, 13:30-14:30 (A/211)
Buda Attila Sz, 10-12 (A/334.)
Bónus Tibor K,, 10-11 (A/435.)
Cserhalmi Zsuzsa H, 15:30-17:00 A/322
Cs. Varga István H, 10-11 (B.ép. 227.)
Czibula Katalin K, 11:30-13 (B/225.)
Demeter Júlia K, 13:30-14:30 (B/225.)
Devescovi Balázs K, 13:30-14:30 (A/220.)
Eisemann György K, 14-15:30 (A/315.)
Fráter Zoltán H, 13-14 (A/318.)
Gergye László Sze, 13:00-14:00 (A/220)
Horváth Iván Cs, 17:30-19 (A/417.)
Hubert Ildikó H, 11-12:30; 13-14:30; 14:30-16 (A/334.)
Imre Zoltán K, 13:30-14; 15:30-16 (A/418.)
Józan Ildikó K, 13:30-14:30  (A/418.) 
Kalafatics Zsuzsa SZe, 9:00-10:00 (B/225.)
Kenyeres Zoltán Cs, 13:30-15 (A/333.)
Kiss Farkas Gábor K, 15 -16(A/415.)
Kosztolánczy Tibor K, 12:00-13:00 (B/227.)
Kovács Árpád H, 15-16 (A/422)
Kulcsár Szabó Ernő Sze, 14-15; Cs, 14-15 (A/310.)
Kulcsár-Szabó Zoltán H, 14-15 (A/435.)
Lénárt TAMÁS Cs, 16:30-17:30 A/317
Laczházi Gyula K, 14-15:30 (A/410.)
Margócsy István Cs, 12-13:00 (A/210.)
Molnár Gábor Tamás H, 14-15 (A/335.)
Orlovszky Géza H 13-14:30
Pál József H, 15:30-16:30 (A/322.)
Seláf Levente H, 15:30-17 (A/417.)
Schein Gábor Sze, 16-17 A/332
Sipos Lajos Sze, 8-9:30 (A/334.)
Sárdi Margit P, 11-12 (A/410.)
Seláf Levente H 12:00-13:00 (A/332)
Szabó Géza Sze, 12-13:30 (A/415)
Szilágyi Márton K, 11:30-12:00; Cs, 14-15:30 (A/315.)
Tarján Tamás K, 11:30-12 (A/332.)
Tverdota György Sze, 14-15 (A/334)
Vaderna Gábor K, 15:30-16 , 17:30-18:00 (A/220)
Vitekné Balogh Piroska Sze, 9:30-10:00, 11:30-12:00 A/220
Wéber Antal H, 15-16 (A/218)

MŰVELŐDÉSTUDOMÁNY (Cultural Studies)

 BA MINOR SZAKIRÁNY

Irodalomtörténet- és elmélet, világirodalom, kultúraelmélet, művelődéstudomány, műfordítás, színháztudomány 

ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOM- ÉS KULTURATUDOMÁNY TANSZÉK 

Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéken évek óta folynak az irodalomtörténetírás lehetőségeivel, a művészeti kánonokkal, a narratív elméletekkel, a kultúrafilozófiával, a fordítással, az irodalom medialitásával és a társadalmi nemek szerepével foglalkozó kutatások. A Tanszék oktatói az irodalmat nem elkülönítve, hanem a társművészetekkel együtt, a kortárs diskurzusok, az elit és a hétköznapi kultúra összefüggésében szemlélik. A Művelődéstudományi szakirány ezt az interdiszciplináris szemléletet közvetíti.

A Művelődéstudomány minor felvételét valamennyi bölcsész alapszak, de elsősorban az esztétika, a film, a filozófia, a kommunikáció, a magyar nyelv és irodalom, a szociológia, a történelem, valamint az idegennyelvi alapszakok mellé javasoljuk.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

http://irodalom.web.elte.hu/bologna/szakirany.html

vagy

http://www.btk.elte.hu/min.muvtud.aspx