Zsadányi Edit konzultáció

2012. április 26., csütörtök 10:08
még nincsenek kommentek

Zsadanyi Edit majus 3-an csütörtökön delutan 3-tol 5-ig konzultaciot tart Gender Studies, Queer Studies es narrativ elméletek temakörben a  418. szobaban. Emailben előzetesen is kereshetnek.  ezsadanyi@gmail.com, E.Zsadanyi@rug.nl

Aleku Sztefka

Sárdi Margit:Magyar nyelvű próza a 17-18. században

2012. március 5., hétfő 14:56
még nincsenek kommentek
Kategóriák: Kurzusleírások, tematikák

2012. tavasz

 

Kurzus előadója: S. Sárdi Margit egy. docens

Kurzus megnevezése: Magyar nyelvű próza a 17-18. században

Kurzus megnevezése angolul: Hungarian prose of 17-18. century

Kurzus kódja: BBN-MIR-211/a

Kurzus helye és ideje: csütörtök 10-11:30 A/047 

Oktató elérhetősége:

email: sardimargit@freemail.hu

fogadóóra:  Cs 9:00-10:00

 

Kurzus előfeltétele(i):

A jegyszerzés módja(i):

Követelmények:

A tételjegyzékhez mellékelt kötelező irodalom.

Az óralátogatás nem kötelező, de a vizsgára sokkal könnyebb fölkészülni az órai jegyzetek alapján.

 

Kurzus leírása, tematikája:

A kurzus a magyar nyelvű próza 17-18. századi szakaszát kíséri figyelemmel a középkori műfajok újjáéledésétől a modern műfajok, köztük a regény megjelenéséig.

Az előadás tematikája:

 1. A manierizmus. Rimay János, Magyari István, Alvinczi Péter

2. A barokk – Pázmány Péter

3. Újjáéledő műfajok: vízió, példa, legenda. Zrínyi Miklós: sors, végzet.

4. Népszerű széppróza. 17-18. sz.

5. Emlékíró irodalom: önéletírás. Kemény János

6. Bethlen Miklós, Rákóczi Ferenc

7. Napló: Komáromi János

8. Elkésett kísérletek: Rozsnyai Dávid, Haller János

9. A rokokó: Mikes Kelemen, Kiss István

10. Erkölcsnevelő irodalom: 17. sz. (Guevara, Praxis pietatis), 18. sz. (Pápai Páriz Ferenc, Taxonyi János, Faludi Ferenc)

11. Új műfajok: elbeszélés (Báróczi Sándor), anekdota (Hermányi Dienes József, Kónyi János, Andrád Sámuel), mese (Kassai kalendárium, Szilcz István, Derzsi Ö. János-Tordai Sámuel)

12. A regény. I.

13. A regény. II.

 

Kurzushoz tartozó kötelező irodalom és tételek:

Rövidítések:

Magyar elbeszélők – Magyar elbeszélők. 16—18. század, kiad. GYENIS Vilmos, S. SÁRDI Margit, Bp., 1986. (Magyar Remekírók). Az egyes szövegekhez külön lapszámmegjelölés nélkül is hozzátartoznak a kötet végén lévő jegyzetek.

Szöveggyűjtemény I. – Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I. rész. Késő-reneszánsz manierizmus és kora-barokk, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 1998. Második kiadása: Bp., 2003.

Szöveggyűjtemény II. – Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. II. rész. Barokk és késő-barokk rokokó, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2000. Második kiadása: Bp., 2003 (ennek lapszámozása kettővel kevesebb az első kiadásénál).

Tételek

1. A manierizmus. Rimay János, Szöveggyűjtemény I, 188-191; Magyari István, Uo. 39-47; Alvinczi Péter, Uo. 124-127.

2. A barokk. Pázmány Péter: Szöveggyűjtemény I, 373-376.

3. A barokkban újjáéledő vízió- és példairodalom. Vásárhelyi (Marosvásárhelyi) Gergely, Szöveggyűjtemény I, 448; Magyar elbeszélők, 179—188; Szécsi Jánosnak mutatott rettenetes dolog; F. K. I., Szent Patricius purgatóriumjáról való história, Magyar elbeszélők, 193—203; 325—354.

4. Zrínyi Miklós: Szöveggyűjtemény II, 178-200.

5. Népszerű széppróza. 17-18. sz. FORTUNÁTUS (az Új magyar irodalmi lexikon szócikke is); MAGELONA (az Új magyar irodalmi lexikon szócikke is); NÉVTELEN, Magyar Æsopus (Magyar elbeszélők, 189—192; 204—324, 355—458); Mesés könyvecske; BOD Péter, Szöveggyűjtemény II.

6. Az önéletírás műfaja. Kemény János: KEMÉNY János és BETHLEN Miklós Művei, kiad. V. WINDISCH Éva, Bp., 1980. 19, 36-42, 93-106.

7.  A nagy barokk önéletírás I. Bethlen Miklós: KEMÉNY János és BETHLEN Miklós Művei, kiad. V. WINDISCH Éva, Bp., 1980. 491-500, 797-802.

8.  A nagy barokk önéletírás II. Rákóczi Ferenc: RÁKÓCZI Ferenc, Vallomások. Emlékiratok, kiad. HOPP Lajos, Bp, 1979.12-18, 20-33.

9.  A napló műfaja. Komáromi János Törökországi diariumja s experientiája, kiad. NAGY Iván, Pest, 1861; S. Sárdi Margit, Az időszakos naplók = Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, szerk. imre Mihály, oláh Szabolcs, fazekas Gergely Tamás, száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011. I. 251-258.

10. Elkésett kísérletek. ROZSNYAI Dávid (Magyar elbeszélők, 459—474); HALLER János (Szöveggyűjtemény II, 381—383; Magyar elbeszélők, 475—511).

11. A rokokó széppróza I. Mikes Kelemen, Törökországi levelek, kiad. S. SÁRDI Margit, Bp., 1997.

12. A rokokó széppróza II. Kiss István, Jeruzsálemi utazás, Róma, 1958. 25-26, 32-33, 50-52, 57-67, 203-209.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

13. Erkölcsnevelő irodalom. Pápai Páriz Ferenc, Szöveggyűjtemény II, 444-445; TAXONYI JÁNOS Magyar elbeszélők, 545—587; Faludi Ferenc, Szöveggyűjtemény II, 846-856.

14. A meseműfaj önállósodása. FALUDI Ferenc, Téli éjszakák. Negyedik éjszaka (FF. Prózai művei, kiad. VÖRÖS Imre, URAY Piroska, Bp., 1991); SZILCZ István; DERZSI Ö. János—TORDAI Sámuel (Magyar elbeszélők, 604—621; 690—712; 906—917).

15. Az anekdotairodalom. HERMÁNYI DIENES József (HERMÁNYI DIENES József Szépprózai munkái, kiad. S. SÁRDI Margit, Bp., Akadémiai Kiadó—Balassi Kiadó, 1992. 7—24, 240—248; 308—312; 469—473; Szöveggyűjtemény II, 685—689, 691—705; KÓNYI János; ANDRÁD Sámuel (Magyar elbeszélők, 638—689).

16. Az elbeszélés. MIKES Kelemen (Mulatságos napok = MK. Összes művei, kiad. HOPP Lajos, III, Bp., 1970); FALUDI Ferenc (Téli éjszakák, Szöveggyűjtemény II, 846-856); BÁRÓCZI Sándor, DERZSI Ö. János—TORDAI Sámuel (Magyar elbeszélők, 622—637; 851—876).

17. A regényműfaj kezdetei. HALLER László, Vargyasi DANIEL István (Magyar elbeszélők, 749—808; 877—905); WÉBER Antal, A magyar regény kezdetei, 1959.

18. Regények a 18. sz. végén. MÉSZÁROS Ignác, BARCZAFALVI SZABÓ Dávid, DUGONICS András (Magyar elbeszélők, 809—850; 918—1037); BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1995; BODOR Béla, Régi magyar regénytükör, I—II, Pécs-Budapest, 1997.

 

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

BARANYAI Zoltán, Francia eredetű széppróza-fordításaink a XVIII. században, MNy, 1927;

BARÓTI Dezső, Dugonics András és a barokk regény, Szeged, 1934;

BAYER Alice, Marmontel hatása Magyarországon, 1916;

BEÖTHY Zsolt, A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban, I-II, 1886;

CSÁSZÁR Elemér, A magyar regény története, 1922, átdolg. 1939;

GALAMBOS-GRUBER Ferenc, Dugonics András és a magyar regény, MKult, 1940, II;

GYÖRGY Lajos,  A magyar regény előzményei, 1941;

Uő., A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai, 1934;

Uő., Anekdota = A magyarság néprajza, III, 1935;

Uő., A százesztendős "regény", MNy, 1936;

Uő., Adatok regényirodalmunk történetéhez, EPhK, 1915;

MAY István, Az első magyar heroikus regény, StudLitt, IV, 1966; 

Uő., Mészáros Ignác mint nyelvművelő és műfordító, MNyr, 1972;

Uő., A magyar regény külföldi előzményei, FK, 1973;

Uő., Kartigám-hatások irodalmunkban, ItK, 1974;

NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, 1963;

RADÓ Antal, A magyar műfordítás története. 1772-1831, Bp., 1883;

TURÓCZI-TROSTLER József, Keresztény Herkules, ItK, 1935. és Magyar irodalom - világirodalom, I, 1961;

VÖRÖS Imre, Fejezetek XVIII. századi francia-magyar fordítás-irodalmunk történetéből, Bp., 1987 (Modern Filológiai Füzetek).

 

* Megjegyzés:.

 

 

 

 

Aleku Sztefka

Kulcsár Szabó Ernő: Történet-esemény-médium

2012. január 25., szerda 8:15
még nincsenek kommentek
Kategóriák: Kurzusleírások, tematikák

Kurzus előadója: Kulcsár Szabó Ernő

Kurzus megnevezése: Történet – esemény – médium

Kurzus megnevezése angolul: Narrative – event – medium

Kurzus kódja: BMA-IROD-130

Kurzus helye és ideje: Sze, 10:00-11:30 A/329 27

Oktató elérhetősége:

email: ksze@t-online.hu

honlap: www.aitk.hu

fogadóóra: szerda 13.00-14.00

 

A kurzusvezetés nyelve(i): magyar

A hozzászólás, vizsga nyelve(i): magyar, német

Írásbeli dolgozat nyelvei: magyar, német

Kurzus előfeltétele(i):

A jegyszerzés módja(i): írásbeli dolgozat (ca.20.000 karakter), szóbeli referátum

Követelmények: Aktív szóbeli közreműködés, önálló szövegfeldolgozás, egy-egy nagyobb témakör írásbeli vagy szóbeli összefoglalása

 

Kurzus leírása, tematikája:

A kurzus ama kérdés főbb összefüggéseinek a felderítésére törekszik, hogy a kulturalitás milyen mediális körülményei között mennek végbe és értelmezhetők az irodalom történései (a mű kiváltotta esztétikai tapasztalat performatívumától az ún. irodalomtörténeti jelentőségű eseményekig). A szeminárium annak előzetes tapasztalatából indul ki, hogy bár eredet tekintetében az irodalom és a művészetek nem tekinthetők közvetlenül kulturális „terméknek”, az azonban, hogy mindkettő a mindig mediális közvetítésű emberi világtapasztalat és –megértés változó, történeti formáiba van beágyazva, szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy az –  önállóként csak a 18. század végére kialakuló – irodalomrendszer viselkedése miért tesz hiábavalóvá minden olyan definíciós kísérletet, amely az irodalom formalizálható lényegének meghatározására irányul. A kurzus külön figyelmet szentel az irodalmi mű megértési eseményét konstituáló olyan, nem-hermeneutikai (vagyis: materiális) tényezőknek is, amelyeknek a szerepét (a hangoltság diszpozícióitól az olvasás nem-választható érzelmi, szomatikus effektusaiig) rendre elhanyagolta a történeti irodalomkutatás – és mint az „affekció nyelveit” a „szellemi” irodalomértés járulékos tényezőiként vette csupán figyelembe.

Mivel a kurzus eredményessége bizonyos meghatározó szövegek átfogó, szisztematikus értelmezésén múlik, ezúttal a megszokottnál kisebb számú olvasmány képezi a félév anyagát, melyek értelmezése olykor két szemináriumi alkalmat is igénybe vehet.

Kurzushoz tartozó kötelező irodalom:

Martin Heidegger: A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése. Athenaeum 1991/1, 67-80.

Martin Heidegger: Kérdés a technika nyomán. In: Tillmann J. A. (szerk.): A késő újkor józansága II. Bp.: Göncöl 2004, 111-134. (Lehetőleg azonban az eredeti: Heidegger: Die Frage nach der Technik. In: Uő.: Die Technik und die Kehre.  Stuttgart: Klett-Cotta 1962, ill. későbbi kiadások), 5-36.)

Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp.: Európa 1988

Paul de Man: Irodalomtörténet és irodalmi modernség. In: Uő.: Olvasás és történelem. Bp.: Osiris 2002, 73.97.

Reinhart Koselleck: Ábrázolás, esemény és struktúra. In: Uő.: Elmúlt jövő. Bp.: Atlantisz 2003, 163-178.

Paul Ricoeur: Idő és elbeszélés. In: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet II. Bp.: Osiris 2006, 920-931.

Gyáni Gábor: Történelmi esemény és struktúra. Történelmi Szemle 2011/2.

Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 2003 (2. kiad.), 410-420.

Hans Ulrich Gumbrecht: Anyagiságok / nem-hermeneutikai / jelenlét. In: Uő.: A jelenlét előállítása. Bp.: Ráció 2010. 11-24.

Helmuth Plessner: A sírás és a nevetés eredete. Lkkt [Legkisebb közös többszörös] 2002/3.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Heidegger: Was heißt Denken? Tübingen: Niemeyer 1997

Gumbrecht: Stimmungen lesen. München: Hanser 2011, 7-36., 99-111., 168-174.

 

Megjegyzés:

Rendszeresen szükséges technikai eszközök: laptop, kivetítő

 

Aleku Sztefka

Kovács Árpád: Irodalomelmélet (MIR-242)

2011. november 21., hétfő 15:28
még nincsenek kommentek

Irodalomelmélet (MIR-242)

(Kovács Árpád: Modern irodalomtudományi iskolák)

Tételek és irodalom

A poétikai elemzés

Borisz Eichenbaum: A formális módszer elmélete = Uő.: Az irodalmi elemzés. Bp. 1974. 5–41.

Borisz Eichenbaum: Hogyan készült Gogol Köpönyege? = Uo. 58–78.

Az irodalomtörténet morfológiája

Jurij Tinyanov: Az irodalmi tény; Az irodalmi fejlődésről = Uő.: Az irodalmi tény, Bp., 1981, 5–39. Vagy: Bókay A., Vilcsek B.: A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Bp., Osiris, 1998. 228–239; 240–247.

Az elbeszélő szöveg alaktani modellje

Vlagyimir Propp: A mese morfológiája. Bp., 1975. I–II., VIII. fejezetek.

Strukturális narratológia

Roland Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe = Bókay A., Vilcsek B., Szöveggyűjtemény–1998. 527–542.

Strukturális poétika

Roman Jakobson: Nyelvészet és poétika = Uő.: Hang–jel–vers. Bp., 1969. 229–276.

Strukturális szemiotika

Jurij Lotman: A kommunikáció kétféle modellje a kultúra rendszerében = Bókay A., Vilcsek B., Szöveggyűjtemény–1998. 566–578.

A szöveg posztstrukturalista megközelítése

Roland Barthes:  A műtől a szöveg felé = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Osiris, 2002. 95– 100.

A szöveg mint dialógus

Mihail Bahtyin: A szó az életben és a költészetben. Budapest, Európa, 1985. 5–54.

Mihail Bahtyin műfaj- és prózaelmélete

Mihail Bahtyin: A regénynyelv előtörténetéhez = Uő.: A szó esztétikája. Budapest, Gondolat, 1976. 217–256.

A mitopoétika

Northrop Frye: Az irodalom archetípusai = Bókay A., Vilcsek B., Szöveggyűjtemény-1998. 440–449.

Hermeneutika, poétika, retorika

Paul Ricœur: A szöveg és az olvasó világa = Uő.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Bp., 310–352.

Recepcióesztétika

Hans Robert Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja = H. R J., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok, Bp., 1997. 36–84.

Aleku Sztefka

Kovács Árpád: Narrativitás és metafóra

2011. november 21., hétfő 15:27
még nincsenek kommentek

Narrativitás és metafora

(MAGD-IR-511, MAGD-IR-431, MRN-601)

Tételek és irodalom

Arisztotelész retorikája

Arisztotelész: A nyelvezet, uő. Poétika, Bp., 1997, (Matúra sorozat), 79–91.

Arisztotelész: Rétorika, Gondolat, Bp., 1982. 197–206.

Arisztotelész: Rétorika, Gondolat, Bp., 1982. 5–21., 145–171.

A cselekményelmélet eredete

Arisztotelész: Poétika. Ford.: Ritoók Zsigmond. Budapest, Matúra, 1997. 19–26., 35-52.

Az elbeszélés alaktani modellje

Vlagyimir Propp: A mese morfológiája. Budapest, Gondolat, 1975. I–II., VIII. fejezetek.

A cselekvés funkciója a narratológiában

Roland Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe = Bókay/Vilcsek: Szöveggyűjtemény, 1998. 527–542.

Narratív identitás

Paul Ricœur: Hármas mimézis = P.R.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Bp., Osiris Kiadó, 1999.

A tett mint létesemény

Mihail Bahtyin: A tett filozófiája. Budapest, Gond, 2007. 43–51., 75–82.

Az intonációs metafora

Mihail Bahtyin: A szó az életben és a költészetben. Budapest: Európa, 1985. 5–54.

Az interaktív metafora

Yvor Richards: A metafora. Helikon 1977/1. 120–128.

Max Black: Metafora. Helikon 1990/4.

Max Black: A metaforák működéséről. Helikon 1990/4.

Metafora és referencia

Paul Ricœur: Az élő metafora.

A prózanyelvi metafora

Kovács Árpád: Prózamű és elbeszélés. Budapest, Argumentum, 2010. 144–164.

A versnyelvi metafora

Kovács Árpád: Versbe írt szavak. Budapest, Argumentum, 2011. 13–62.

Aleku Sztefka

Pál József: Sajtótörténet

2011. november 21., hétfő 13:06
még nincsenek kommentek
Kategóriák: Olvasmányjegyzék

A Sajtótörténet (BBN-SZK-104) és a Napilapok, hetilapok… (BBN-SZK-105) című vizsgakurzusokhoz tartozó tételek s a szakirodalom. A tételsor megegyezik a Nyomtatott és elektronikus sajtó (BBN-SZK-11-211) című kurzuséval.

 

Általánosan használható szakirodalom:

KÓKAY György – BUZINKAI Géza – MURÁNYI Gábor, A magyar sajtó története, Bp., Magyar Újságírók Országos szövetsége, [é.n.], 137–228.

Program és hivatás, Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye, (bev. VARGHA Kálmán), Bp., Gondolat Kiadó, 1977. (A tételsorban szóba kerülő hírlapok, folyóiratok leírása s a hozzá tartozó cikkek)

 

Tételek:

1 A XIX-XX. század fordulójának sajtó- és folyóirat-struktúrája. A Nyugat előzményei.

PÓK Lajos, A Nyugat előzményei, It., 1957/3, 285-303.

1. . A Nyugat története 1908-1911

KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2005, 5-62.

3. A Nyugat története 1919-1933.

KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2005, 5-62.

4. A Nyugat története 1933-1941. A Magyar Csillag 1941-1944.

KENYERES Zoltán, Etika és esztétizmus, Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2005, 5-62. ill., BÉLÁDI Miklós, A Magyar Csillag = Uő., Válaszutak, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983,115-138.

5. A konzervatív irodalom és eszmeiség folyóiratai (Magyar Figyelő, Napkelet, Magyar Szemle)

TŐKÉCZKI László, A Magyar Figyelő eszméi (1911-1918), Történelmi Szemle, 1994/3-4; 239-282; TÓTH-BARBALICS Veronika, A Napkelet megalapítása, Magyar Könyvszemle, 2004/3, 238-256 ill., Uő., Konzervatív folyóirat a középosztálynak, Kommentár, 2010/1, 40-52; SAÁD József, Magyar Szemle 1927-1944 = Magyar Szemle, Repertórium és tartalomelemzés I. k. (összeáll. SAÁD József), Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az ELTE Szociológiai Intézete, 1989, 5-39.

6. A magyar avantgard legfontosabb fórumai (Tett, Ma, Dokumentum, Munka)

KASSÁK Lajos, Az izmusok története, Bp., Magvető, 1972, 170 sk.; ACZÉL Géza, Kassák Lajos, Bp., Akadémiai, 1999, 27-46 ill., 140-155.

7. A népi irodalom s mozgalom orgánumai (Válasz, Kelet Népe)

K. NAGY Magda, A Válasz, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963 ill., SZÉCHENYI Ágnes, Utószó = Válasz 1934-1938, Bp., Magvető, 1986, 637-651; TASI József, Bevezető = A Kelet Népe 1935-1942, Bp., Kossuth, 1986, 5-12 ill., GÖRÖMBEI András, A Kelet Népe esztétikai törekvései = Uő., A szavak értelme, Bp., Püski, 1996, 49-56.

8. A polgári liberális törekvések egy fejezete (Szép Szó)

AGÁRDI Péter, Utószó = A Szép Szó 1936-1939, Bp., Kossuth–Magvető, 1987, 567-582 ill., LENGYEL András, A liberalizmus újraalapozásának kísérlete. A Szép Szó történetéhez = Uő., Törésvonalak, Bp., Tekintet, 1990, 131-151.

9. Egyéni folyóirat-kísérletek (Tanú, Ludas Mátyás Füzetek)

MONOSTORI Imre, Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása, Bp., Magvető, 1989. ill., CZINE Mihály, A Tanú = Uő., Németh László eklézsiájában, Bp., 1997, 60-65; BUDAI BALOGH Sándor, Szabó Dezső Ludas Mátyás-füzetei (1934-1942) = Uő., „Megtöröm a villámokat”, Bp., Püski-Magyar Líra Bt., 2004, 125-157.

10. Két fejezet a koalíciós korszak történetéből (Újhold, Válasz)

NÉMETH G. Béla, Újhold = Uő., Hét folyóirat 1945-1950, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000, 47-58; NÉMETH G. Béla, Válasz = Hét folyóirat 1945-1950, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000, 33-46. ill., SZÉCHENYI Ágnes, Lélegzetvétel, Bp., Argumentum, 2009.

 

 

Aleku Sztefka

Tanterv változás, minor szak

2011. július 27., szerda 13:25
még nincsenek kommentek
Kategóriák: Hirdetmény, Tanterv
Címkék: mintatanterv

A magyar minor tanterve jelentősen megváltozott.
Az új tanterv a minort 2011-ben regisztrálók számára érvényes.
Tehát a szeptemberben többnyire másodéves, a minort hivatalosan elkezdőknek ezt a tantervet kell teljesíteni. A MIR-es tanegységek teljesen azonosak az alapszakos tanegységekkel. A MAM-os kurzusokat csak a minorosok vehetik föl.

Az új mintatanterv:

BBN- Cím félév K/G Kr. Előfeltétel

MIR11-101

A magyar irodalom kezdetei (módszertani és informatikai ismeretekkel)

3

K

 3

MIR-203

Világirodalom a XX. században

5

K

 3

MIR-211

Régi magyar irodalom

4

K

 3

MIR11-221

Klasszikus magyar irodalom 1.

3

K

 3

MIR11-223

Klasszikus magyar irodalom 2.

4

K

 3

MIR-231

Modern magyar irodalom

5

K

 3

MIR-232

Modern magyar irodalom

5/6

G

 3

MIR11-243

Elméleti és kultúratudományi értelmezések

5/6

G

 4

MAM11-121

Bevezetés a nyelvtudományba

3

K

 3

MAM11-131

Nyelvészeti proszeminárium

3

G

 3

MAM-141

Beszédtudomány

3

G

 3

MAM11-200

Helyesírás (alapvizsga)

3–6

V

 0

MAM11-221

Kommunikáció szóban és írásban

3/4

G

 3

MAM11-244

Nyelv és társadalom

4

G

 3

MAM11-254

A magyar nyelv eredete és története

6

K

 3 MAM-141

MAM11-264

Magyar grammatika

4/5

K

 4

MAM11-284

Szövegtan és stilisztika

5

K

 3

A Helyesíráshoz nem tartozik kurzus és kredit.

A minor sikeres teljesítéséhez szükséges, hogy a fenti mintatanterv szerint vegyék fel a tárgyakat.

Aleku Sztefka

Tanterv változás, alapszak

2011. július 27., szerda 12:47
még nincsenek kommentek
Kategóriák: Hirdetmény, Tanterv
Címkék: mintatanterv

A magyar alapszakos és BA tanterv változott.

Az alapszakra és a minorra belépő hallgatók az alábbi mintatanterv szerint végezhetik tanulmányaikat:

BBN- Cím félév K/G Kr.
Bevezető tárgyak

XFI11-101

Filozófiatörténet (Bölcselet, nyelv, irodalom)

1/2

K

 4

XKO11-106

Kultúra, kommunikáció, retorika

1/2

K

 3
Irodalmi tárgyak

MIR11-101

A magyar irodalom kezdetei (módszertani és informatikai ismeretekkel)

1

K

 3

MIR11-111

Irodalmi proszeminárium

1

G

 3

MIR11-201

Az ókori irodalmak története

1

K

 3

MIR-202

Világirodalom (középkor-barokk vagy XVIII–XIX. század)

2

K

 3

MIR-203

Világirodalom a XX. században

5

K

 3

MIR11-204

Világirodalom

3/4

G

 4

MIR-211

Régi magyar irodalom

2

K

 3

MIR-212

Régi magyar irodalom

1/2

G

 3

MIR11-221

Klasszikus magyar irodalom 1.

3

K

 3

MIR-222

Klasszikus magyar irodalom

3/4

G

 3

MIR11-223

Klasszikus magyar irodalom 2.

4

K

 3

MIR-231

Modern magyar irodalom

5

K

 3

MIR-232

Modern magyar irodalom

5/6

G

 3

MIR11-233

Kortárs magyar irodalom

6

G

 3

MIR-241

Irodalomelmélet 1.

1

K

 3

MIR11-242

Irodalomelmélet 2.

3/4

K/G

 3

MIR11-243

Elméleti és kultúratudományi értelmezések

5/6

G

 4
Nyelvészeti tárgyak

MNY11-121

Bevezetés a nyelvtudományba

1

K

 3

MNY11-131

Nyelvészeti proszeminárium

1

G

 3

MNY11-200

Helyesírás (alapvizsga)

1–4

V

 0

MNY-211

Fonetika

1/2

G

 3

MNY-221

Kommunikáció szóban és írásban

2/3

G

 3

MNY11-233

Finnugrisztika

2/3

K/G

 3

MNY11-243

A nyelv térben és időben

2/3

K

 3

MNY11-244

Nyelv és társadalom

3/4

G

 3

MNY11-252

Nyelvtörténet 1.

3/4

G

 3

MNY11-253

Nyelvtörténet 2.

4/5

G

 3

MNY11-263

Magyar grammatika 1.

2/3

G

 3

MNY11-264

Magyar grammatika

3/4

K

 4

MNY11-265

Magyar grammatika 2.

3/4

G

 3

MNY11-281

Jelentéstan és pragmatika

2/3

K

 3

MNY11-282

Szövegtan

4/5

K

 3

MNY11-283

Stilisztika

5/6

K/G

 3

MNY11-291

Pszicholingvisztika

5/6

K

 3
Választható, súlyponti tárgyak

MIR11-315

Irodalmi speciális kollégium/szakszeminárium

3/4

K/G

 3

MIR11-316

Irodalmi speciális kollégium/szakszeminárium

5/6

K/G

 4

MNY11-315

Nyelvészeti speciális kollégium/szakszeminárium

3–6

K/G

 4

MNY11-316

Nyelvészeti speciális kollégium/szakszeminárium

3–6

K/G

 3

Magyarázat:
Az órák 90 percesek. K=előadás, vizsga; G=szeminárium, gyakorlati jegy.

A MIR11- kóddal kezdődő tanegységek újak, a MIR- kóddal kezdődőek azonosak a régi tanterv tanegységeivel.

A megadott félév azt jelöli, hogy melyik félévben kell teljesíteni az adott tanegységet.
A 4/5 például azt jelenti, hogy vagy a 4. vagy az 5. félévben. Az 1-4 azt jelenti, hogy az első 4 félév bármelyikében teljesíthető. A per és kötőjel nélküli tárgyakat CSAK az adott félévben hirdetjük!

A Helyesírás alapvizsgához nem tartozik kurzus és kredit.

A K/G azt jelenti, hogy előadás vagy szeminárium formájában teljesíthető a tanegység -- a hallgató választása szerint.

A minor szakon teljesítendő tanegységeket szürke háttér jelzi. (Lásd a teljes minoros tanegységlistát!)

Aleku Sztefka

Tverdota György (kollokvium) követelmények

2011. május 9., hétfő 9:13
még nincsenek kommentek

Kollokvium a 2010-2011. tanév második szemeszterében

Időpontok: május 30., június 8., 14., 27.

Reggel 9 órától

 

1.)  A hagyományőrző modernség

Egy Babits, Kosztolányi, Illyés, Szabó Lőrinc vagy József Attila-verssel szemléltetve

 

Babits Mihály: Új klasszicizmus felé, Babits Mihály: Ezüstkor, Szabó Lőrinc: Divatok

az irodalom körül, Tverdota György: A modernség-fogalom változásai a húszas évek

költészetében, in: „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas

évek fordulóján, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, JPTE Irodalomtudományi Füzetek,

Pécs, 1992. 168-174.; Tverdota György: Váljunk görögökké! Literatura, 2003. 2. sz.

156-162.

 

2.) Babits Mihály kései költészete:

Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Medvenóta, Holt próféta a hegyen, Mint különös hírmondó…, Intelem vezeklésre, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás könyve

Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Magvető, Bp. 1984., Ua.: Kairosz, Bp. 1998.; Rába György: Babits Mihály, „Nagy Magyar Írók”, Gondolat, Bp. 1983.

 

3.) Kosztolányi Dezső kései költészete: A homo moralis – homo esztétikus ellentét.

 

Marcus Aurelius, Litánia, Számadás (szonettciklus), Halotti beszéd, Őszi reggeli,

Hajnali részegség, Ének a semmiről, Szeptemberi áhitat, vagy Pacsirta

Rónay László: Kosztolányi Dezső, Gondolat, Bp. 1977.; Kiss Ferenc: Az érett

Kosztolányi, Akadémiai, Bp. 1979.; Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső,

Kalligram, Pozsony, 2010.

 

4.) Móricz Zsigmond kései korszaka. Rokonok, Barbárok, A kondás legszennyesebb inge,

Árvácska

 

Szilágyi Zsófia: A továbbélő Móricz, Kalligram, Pozsony, 2008.; A kifosztott Móricz?

[szerk. Fenyő D. György], Krónika Nova, Bp. 2001. Az újraolvasott Móricz,

Nyíregyházi Főiskola, Irodalom tanszék, 2005.; Benyovszky Krisztián: Fosztogatás.

Móricz-elemzések, Kalligram, Pozsony, 2010.; Tverdota György: Nevető rokonok.

Irodalomtörténet, LXXXVI. évf. 2005 / 2. sz. 123-129.

 

 

5.) Népi irodalom

Egy Illyés-verssel, a Puszták népével, egy Németh László-művel, Erdélyi József:

Lovaspóló a Vérmezőn, vagy Sinka István: Anyám balladát táncol című versével

illusztrálva

 

Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig, Akadémiai, Bp. 1981.;

Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom, Püski, 1989.

 

6.) Illyés Gyula költészetének első korszaka: Szomorú béres, Szegénylegény, A ház végén

ülök…, Három öreg, Ifjúság, Hősökről beszélek, Nem menekülhetsz, Kacsalábon forgó

vár, Puszták népe

 

Tamás Attila: Illyés Gyula, „Kortársaink”, Akadémiai, Bp. 1989.; Csak az igazat, [vál.

És szerk. Görömbei András], Kortárs kiadó, Bp. 2003.; A költőszerep lehetőségei

Közép-Európában, [sze5rk. N. Horváth Béla], Illyés Gyula Főiskola, Szekszárd 1997.;

„Költő, felelj!”, [szerk. Tasi József], Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1993.; Kulcsár

Szabó Ernő, Az epikai tárgyiasság új alakzata. Illyés Gyula: Puszták népe, Kortárs

1983/2. 288-99.; Szávai János: Illyés Gyula, In. Uő.: Magyar emlékírók, Bp. 1988.

217-226,; Szegedy-Maszák Mihály: Többértelműség a Puszták népében. In.: Alföld

1982/11. 53–60.; Németh G. Béla: Erkölcsi autonómia – művészi autonómia. In.: Uő.:

Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp., 1987, 339–349.     

 

7.) Németh László Tanú-korszaka: Három esszé a Tanú-ból, vagy Gyász, Iszony

Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Szépirodalmi, Bp. 1990.; Monostori

Imre: A Aminőség forradalmára - In memoriam Németh László, Nap Kiadó, 2001.;

Monostori Imre: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei, Kortárs, 2005.;

Thomka Beáta: Németh László regénytípusai, Literatura, 1982. 1. sz. 68-73.; Bakonyi

István: Elidegenedés Németh László Gyász és Iszony című regényeiben, Literatura,

1977. 2. sz. 80-105.; Cs. Varga István: Görögség – folklór – mítosz, Jelenklor, 1982.

820-826.; Cs. Varga IUstván: Archetípus és regényforma, in: Tanújelek, Magvető,

1987. 59-82.; Kovács Kálmán: Németh László, in: Kovács Kálmán: Eszmék és

irodalom, 1976. 285-302., Béládi Miklós: Németh László, in: Béládi Miklós:

Érintkezési pontok, Szépirodalmi, Bp. 1974. 154-210.

 

8.) Szabó Lőrinc költészetének érett korszaka: Kalibán, Mérget, revolvert, Grand Hotel

Miramonti, A Bazilikában szól a harang, Vezér, Magány, Ne magamat?, Az Egy álmai,

Homlokodtól fölfelé, Semmiért egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma,

Sivatagban, Tücsökzene (részletek)

Rába György: Szabó Lőrinc, „Kortársaink”, Bp. 1992.; Kabdebó Lóránt: Útkeresés és

különbéke, Szépirodalmi, Bp. 1974.; Kabdebó Lóránt: Az összegzés ideje,

Szépirodalmi, Bp. 1980.; Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc, „Nagy Magyar Írók,”,

Gondolat, Bp. 1985. Tanulmányok Szabó Lőrincről, [szerk. Kabdebó Lóránt,

Menyhért Anna], Anonymus, Bp. 1997.; Kabdebó Lóránt: „A magyar költészet az én

nyelvemen beszél”, Argumentum, Bp. 1992.

9.) József Attila érett korszaka: Külvárosi éj,Téli éjszaka, Elégia, A város peremén, Óda,

Reménytelenül, Eszmélet, Mama, Levegőt!, Gyermekké tettél,  A Dunánál, Nagyon fáj,

Flórának, Bukj föl az árból, Születésnapomra, Tudod, hogy nincs bocsánat, Költőnk és

kora, Karóval jöttél

Tverdota György: József Attila, Korona kiadó, Bp. 1999.

Aleku Sztefka

Gyakornoki pályázat

2011. március 10., csütörtök 11:36
még nincsenek kommentek

Gyakornoki pályázat

Az ELTE BTK Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézete a 2011/2012. tanévre gyakornoki pályázatot hirdet az alábbi szervezeti egységekbe:

Összehasonlító Irodalom-és Kultúratudományi  Tanszék: 1 fő
Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék: 1 fő
XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék: 1 fő
Régi Magyar Irodalom Tanszék: 1 fő
Irodalomtanítási Munkacsoport 1 fő

Amit kérünk:

– a gyakornoknak be kell kapcsolódnia a tanszék tudományos, közösségi, oktatói, adminisztrációs tevékenységébe

– el kell végeznie azokat az eseti feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti  egység vezetője megbízza

Amit kínálunk:

– mentort választhatnak a tanszék munkatársai közül,

– kérésre két félév elteltével írásos igazolást adunk a végzett munkáról,

- aktív részvétel a tanszék közösségi, szakmai életében,

A gyakornoki megbízás egy évre szól, díjazással nem jár.

A gyakornoki pályázatnak tartalmaznia kell:

1. Szakmai önéletrajz

– elérhetőségi adatok: telefonszám, cím, ímélcím,

– az eddigi egyetemi pályafutásról szóló rövid beszámoló (szakok, elvégzett félévek száma, eredmények).

2. Motivációs levél

– rövid beszámoló a pályázó speciális irodalmi érdeklődéséről mentorként választott tanszéki oktató megnevezése.

3. Ajánlás

– a tanszék valamelyik oktatójától, esetleg a mentorként felkért tanszéki oktatótól.

4. Indexmásolat

A gyakornoki pályázatok beadási határideje: 2011. március 31.

Aleku Sztefka

Régebbiek | Végére »