Kulcsár Szabó Ernő: Irodalomelmélet 2.

IRODALOMELMÉLET 2 

Bevezetés, vizsgakövetelmények, szakirodalom 

Antik poétika (Retorika és irodalom)Platón: Politeia/Az állam. Bp. Gondolat 1994. X. Könyv, 595a – 608bPlatón: Gorgiász. Bp.: Atlantisz 1998. 450a – 457dArisztotelész: Poétika (Matura Sorozat) Bp, 1997. 1-6., 9., 19., 25-26. fej. 

Irodalom és pszichoanalízisSiegmund Freud: Álomfejtés. Bp.: Helikon 1985, 2003. 199-240.Terry Eagleton: A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Bp. Helikon, 2000, 133-168. 

Az új strukturalizmus és a szemiotikaRoland Barthes: A strukturalista aktivitás. In: Bókay A. – Vilcsek B. (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Bp. Osiris 1998/2001, 523-526.Roland Barthes: S/Z. Bp.: Osiris 1997, 13-23.Michael Riffaterre: Költői struktúrák leírása: Baudelaire “A macskák” című költeményének megközelítése. In: Bókay – Vilcsek (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Bp. Osiris 1998/2001, 606-624.Paul de Man: Szemiológia és retorika. In: Uő.: Az olvasás allegóriái. Szeged: Ictus – JATE 1999, 13-34. 

A hermeneutikaHans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. In: Bacsó B. (szerk.): Szöveg és interpretáció. Bp.: Cserépfalvi 1991, 17-43.T. Eagleton: Fenomenológia, hermeneutika, recepcióelmélet. In: Uő.: A fenomenológiától a pszichoanalízisig 53-82. 

Recepció- és hatáselméletHans Robert Jauß: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Bp.: Osiris 1997, 9-85.Wolfgang Iser: Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje. In: Dobos I. (szerk).: Olvasáselméletek. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó 2001, 153-182. 

Az intertextualitásMichail Bahtyin: A szó a költészetben és a prózában. In: Bahtyin: A szó esztétikája. Bp.: Gondolat 1976, 173-216.Julia Kristeva: A szó, a párbeszéd és a regény. Helikon 1968/1.Lucien Dällenbach: Intertextus és autotextus. Helikon 1996/2.  51–66. Michael Riffaterre: Az intertextus nyoma. Helikon 1996/2. 67–81.Julia Kristeva: A szövegstrukturálás problémái. Helikon 1996/ 1-2. 

Az irodalom mint médiumHans-Georg Gadamer: A nyelv médiuma és spekulatív struktúrája. In: Gadamer: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 2003, 504-523.Paul de Man: Ellenszegülés az elméletnek. In: Bacsó B. (szerk.): Szöveg és interpretáció 97-114.Kulcsár-Szabó Zoltán: A közvetlenség visszatérése? Materialitás és medialitás az irodalmi kommunikációban, in: Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás.  Bp.: Balassi, 2003, 272-307. 

 A dekonstrukcióJacques Derrida: Grammatológia. Szombathely 1991, 21-51.Paul de Man: Az önéletrajz mint arcrongálás, Pompeji, 1997/2-3., 93-107.Paul de Man: Olvasás és történelem. Bp.: Osiris 2002, 369-394. 

A diszkurzuselemzésMichel Foucault: A szavak és a dolgok. Bp.: Osiris, 2000, 9-20., ill.: 35-43, és 69-78.Foucault, "A diszkurzus rendje", Holmi, 1991/7., ill.: Foucault: A fantasztikus könyvtár. Bp.: Pallas/Attraktor 1998, 50-74. 

Az irodalomtörténet-írás hermeneutika és újhistorizmus között

Hans-Georg Gadamer: A megértés történetiségének hermeneutikai élvvé emelése. In: Uő.: Igazság és módszer. Bp. Osiris 2003, 299-343.Hans Robert Jauß: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. 36-84.Louis A. Montrose: A reneszánsz mint hivatás. A kultúra poétikája és politikája, Helikon, 1988/1–2, 110–132.
Stephen Greenblatt: Shakespeare és az ördögűzők, Helikon, 1988/1–2, 85–109. 

Gender Studies: feminizmus és irodalomtudományJudith Butler: Problémás nem. Bp.: Balassi 2007, 39-89..Judith Butler: Bevezetés. In: Jelentős testek: A „szexus” diszkurzív korlátairól. Bp.: Új Mandátum 2005, 11–35.Judith Butler: The Psychic Life of Power. Stanford UP 1997, Bevezetés
Julia Kristeva: A szeretet eretnetikája [Hérétique de l’amour], Helikon, 1994/4, 491–509.

Kulcsár Szabó Ernő

Kollokviumi olvasmányjegyzék

1) Irodalomtudomány és kultúratudomány az ezredfordulón

Walter Haug: Irodalomtudomány mint kultúratudomány?

Gerhart von Graevenitz: Válasz (Irodalomtudomány és kultúratudomány). In: Bónus T. - Kelemen P. - Molnár G. T. (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Bp.: Ráció 2005, 167-226.

2) Az irodalom antropológiai medializálása és az új kultúratudományok

K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Bp.: Magyar Műhely & Ráció 2005, 11-49.

3) Az irodalom médiumának értelmezése a klasszikus-romantikus esztétikában

Kant: Az ítélőerő kritikája. Bp.: Ictus 1997, 228-246, 282-288.

Hegel: Esztétikai előadások 1. köt., Bp.: Akadémiai 1980, 33-69, 93-107.

4) A nyelvi médium immateriális anyagszerűsége: beszéd és írás I.

Platón: Phaidrosz 270–277a

Havelock: Platón a költészetről. In: Nyíri – Szécsi (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. Bp.: Áron  1998, 89-107.

5.) A nyelvi médium immateriális anyagszerűsége: beszéd és írás II.

Rousseau: Esszé a nyelvek eredetéről. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor 2007, 5-62.

Herder: Értekezés a nyelv eredetéről. In: Uő.: Értekezések, levelek. Bp.: Európa 1983, 314-340.

Wilhelm v. Humboldt:  Buchstabenschrift und Sprachbau. In: Uő.: Schriften zur Sprachphilosophie. Werke III, Darmstadt: Wiss. Buchges. 2002⁹, 82-112.

6.) Képzelet, álom, elbeszélés

Freud: Álomfejtés. Bp. Helikon 1985 (1993), 199-240.

7.) Kritikai kultúrtudomány. Az ember kulturális és természeti/biológiai konstitúciójának konfliktusai. A nyelviség, a nyelv szimbolikus formái.

Georg Simmel: A kultúra fogalma és tragédiája.

Ernst Cassirer: Philosophie der symbolischen Formen. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgemeinschaft 1953. I. 7–14.

Freud: Rossz közérzet a kultúrában. Bp. Kossuth 1992.

Gottfried Benn: Soll die Dichtung das Leben bessern? In: Uő: Essays und Reden in der Fassung der Erstdrucke. Frankfurt/M.: Fischer 1989, 593-613.

8.) Az írás - a nyelv előtt(?)

Derrida: Grammatológia. Bp./Szombathely: Életünk & Magyar Műhely 1991, 21-113.

9.) A nyelvi világtapasztalat. A művészet és a nyelv a megértés alapvetésében. A megértés történő jellege és az esztétikai tapasztalat medialitása.

Gadamer: Az „eminens” szöveg és igazsága. In: Uő: A szép aktualitása Bp., 1994.

Gadamer: Nyelv és logosz. In: Uő.: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 2003, 449-463.

10.) A nyelv mediális mögékerülhetetlensége. A nyelv performatív ereje és a (retorikai) történés materialitása

Paul de Man: Szemiológia és retorika. In. Uő.: Az olvasás allegóriái. Szeged: Ictus & JATE 1999, 13-34.

Paul de Man: Ellenszegülés az elméletnek. In: Bacsó B. (szerk.): Szöveg és interpretáció. Bp.: Cserépfalvi 1991, 97-115.

11.) A vizuális médium elsődlegessége(?)

Ong: Nyomtatás, tér és lezárás. In: Nyíri – Szécsi (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. Bp.: Áron  1998, 245-269.

Kittler: Optikai médiumok. Bp.: Magyar Műhely & Ráció 2005, 7-40.

12.) A materiális megkülönböztetés

Lacan: A tükörstádium… Thalassa 1993/2. 5-11.

Kittler: Jel és zaj távolsága. In: Bónus - Kelemen - Molnár (szerk).: Intézményesség és kulturális közvetítés. Bp.: Ráció 2005, 455-474.

MŰVELŐDÉSTUDOMÁNY (Cultural Studies)

 BA MINOR SZAKIRÁNY

Irodalomtörténet- és elmélet, világirodalom, kultúraelmélet, művelődéstudomány, műfordítás, színháztudomány 

ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOM- ÉS KULTURATUDOMÁNY TANSZÉK 

Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéken évek óta folynak az irodalomtörténetírás lehetőségeivel, a művészeti kánonokkal, a narratív elméletekkel, a kultúrafilozófiával, a fordítással, az irodalom medialitásával és a társadalmi nemek szerepével foglalkozó kutatások. A Tanszék oktatói az irodalmat nem elkülönítve, hanem a társművészetekkel együtt, a kortárs diskurzusok, az elit és a hétköznapi kultúra összefüggésében szemlélik. A Művelődéstudományi szakirány ezt az interdiszciplináris szemléletet közvetíti.

A Művelődéstudomány minor felvételét valamennyi bölcsész alapszak, de elsősorban az esztétika, a film, a filozófia, a kommunikáció, a magyar nyelv és irodalom, a szociológia, a történelem, valamint az idegennyelvi alapszakok mellé javasoljuk.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

http://irodalom.web.elte.hu/bologna/szakirany.html

vagy

http://www.btk.elte.hu/min.muvtud.aspx