Szegedy-Maszák Mihály

Folytonosság és megszakítottság a magyar irodalomtudományban

2009. szept.-dec.

Szegedy-Maszák Mihály

Az óra bevezetést ad a magyar irodalomtudomány történetébe. A közelmúlt eredményeinek ismertetésével kezdődik és időben visszafelé halad a tizenkilencedik század első feléig. A szóbeli vizsgán a megadott szakirodalom alapján föltett kérdésekre kell válaszolni. 

1. hét: A hivatalos irodalomtudomány ellenzéke az 1960-as-70-es években. Vita az ELTE és az MTA Irodalomtörténeti (később Irodalomtudományi) Intézetének munkatársai között. Németh G. Béla és Hankiss Elemér kezdeményezései. Olvasmány: Németh G. Béla: „Az önmegszólító verstípusról”, „Még, már, most”, in Mű és személyiség. Bp.: Magvető, 1970, 621-670, 671-699.

2. hét: A hivatalosan marxistaként intézményesült irodalomtudomány. Kísérlet marxizmus és strukturalizmus egyeztetésére. Olvasmány: Király István: Mikszáth Kálmán. 2. kiad. Bp.: Szépirodalmi, 1960, 455-487; Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. Bp.: Akadémiai, 1968, 89-102.

3. hét: A Nyugat örökségének marxizáló átalakítása. Olvasmány: Sőtér István: „Szerb Antal magyar irodalomtörténete”, in Gyűrűk. Bp.: Szépirodalmi, 352-373; Barta János: „Magyar irodalomtörténész a változó világban”, in Klasszikusok nyomában. Bp.: Akadémiai, 1980, 374-381.

4. hét: A Nyugat és ellenzéke. Esszéírás és tudományos igény. Gyergyai Albert és Németh László. Olvasmány: Gyergyai Albert: „Virginia Woolf”, in Kortársak. Bp.: Szépirodalmi, 1965, 185-196; Németh László: Kisebbségben.

5. hét: Szerb Antal és Halász Gábor. Olvasmány: Szerb Antal: „Lectori salutem” in Magyar irodalomtörténet; Halász Gábor: „Az újabb regényről”, in Válogatott írásai. Bp.: Magvető, 1977, 426-446.

6-7. hét: Babits és Kosztolányi irodalomszemlélete. Nemzeti és világirodalom. Verselemzés és fordítás. Olvasmány: Babits Mihály: „Bevezetés”, in Az európai irodalom története. Kosztolányi Dezső: „Tanulmány egy versről”, in Nyelv és lélek. 3. kiad. Bp.: Osiris, 1999, 409-416.          

8. hét: Pozitivizmus és szellemtörténet. Olvasmány: Horváth János: „Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai”, in A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp.: Akadémiai, 1976, 15-49. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak.

9. hét: Lukács György pályafutásának szakaszai. Olvasmány: Lukács György: „A tragédia metafizikája”, in Ifjúkori művek (1902-1918). Bp.: Magvető, 1977, 492-518.

10. hét: Tragikum-vita az 1880-as években. Olvasmány: Péterfy Jenő: „Kemény Zsigmond, mint regényíró”; Rákosi Jenő: A tragikum.

11. hét: Az összehasonlító irodalomtudomány és a regényelmélet kezdetei. Olvasmány: Arany János: „Zrínyi és Tasso”; Kemény Zsigmond: „Eszmék a regény és dráma körül”.