Kurzus előadója: Kulcsár Szabó Ernő

Kurzus megnevezése: Történet – esemény – médium

Kurzus megnevezése angolul: Narrative – event – medium

Kurzus kódja: BMA-IROD-130

Kurzus helye és ideje: Sze, 10:00-11:30 A/329 27

Oktató elérhetősége:

email: ksze@t-online.hu

honlap: www.aitk.hu

fogadóóra: szerda 13.00-14.00

A kurzusvezetés nyelve(i): magyar

A hozzászólás, vizsga nyelve(i): magyar, német

Írásbeli dolgozat nyelvei: magyar, német

Kurzus előfeltétele(i):

A jegyszerzés módja(i): írásbeli dolgozat (ca.20.000 karakter), szóbeli referátum

Követelmények: Aktív szóbeli közreműködés, önálló szövegfeldolgozás, egy-egy nagyobb témakör írásbeli vagy szóbeli összefoglalása

Kurzus leírása, tematikája:

A kurzus ama kérdés főbb összefüggéseinek a felderítésére törekszik, hogy a kulturalitás milyen mediális körülményei között mennek végbe és értelmezhetők az irodalom történései (a mű kiváltotta esztétikai tapasztalat performatívumától az ún. irodalomtörténeti jelentőségű eseményekig). A szeminárium annak előzetes tapasztalatából indul ki, hogy bár eredet tekintetében az irodalom és a művészetek nem tekinthetők közvetlenül kulturális „terméknek”, az azonban, hogy mindkettő a mindig mediális közvetítésű emberi világtapasztalat és –megértés változó, történeti formáiba van beágyazva, szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy az –  önállóként csak a 18. század végére kialakuló – irodalomrendszer viselkedése miért tesz hiábavalóvá minden olyan definíciós kísérletet, amely az irodalom formalizálható lényegének meghatározására irányul. A kurzus külön figyelmet szentel az irodalmi mű megértési eseményét konstituáló olyan, nem-hermeneutikai (vagyis: materiális) tényezőknek is, amelyeknek a szerepét (a hangoltság diszpozícióitól az olvasás nem-választható érzelmi, szomatikus effektusaiig) rendre elhanyagolta a történeti irodalomkutatás – és mint az „affekció nyelveit” a „szellemi” irodalomértés járulékos tényezőiként vette csupán figyelembe.

Mivel a kurzus eredményessége bizonyos meghatározó szövegek átfogó, szisztematikus értelmezésén múlik, ezúttal a megszokottnál kisebb számú olvasmány képezi a félév anyagát, melyek értelmezése olykor két szemináriumi alkalmat is igénybe vehet.

Kurzushoz tartozó kötelező irodalom:

Martin Heidegger: A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése. Athenaeum 1991/1, 67-80.

Martin Heidegger: Kérdés a technika nyomán. In: Tillmann J. A. (szerk.): A késő újkor józansága II. Bp.: Göncöl 2004, 111-134. (Lehetőleg azonban az eredeti: Heidegger: Die Frage nach der Technik. In: Uő.: Die Technik und die Kehre.  Stuttgart: Klett-Cotta 1962, ill. későbbi kiadások), 5-36.)

Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp.: Európa 1988

Paul de Man: Irodalomtörténet és irodalmi modernség. In: Uő.: Olvasás és történelem. Bp.: Osiris 2002, 73.97.

Reinhart Koselleck: Ábrázolás, esemény és struktúra. In: Uő.: Elmúlt jövő. Bp.: Atlantisz 2003, 163-178.

Paul Ricoeur: Idő és elbeszélés. In: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet II. Bp.: Osiris 2006, 920-931.

Gyáni Gábor: Történelmi esemény és struktúra. Történelmi Szemle 2011/2.

Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Bp.: Osiris 2003 (2. kiad.), 410-420.

Hans Ulrich Gumbrecht: Anyagiságok / nem-hermeneutikai / jelenlét. In: Uő.: A jelenlét előállítása. Bp.: Ráció 2010. 11-24.

Helmuth Plessner: A sírás és a nevetés eredete. Lkkt [Legkisebb közös többszörös] 2002/3.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Heidegger: Was heißt Denken? Tübingen: Niemeyer 1997

Gumbrecht: Stimmungen lesen. München: Hanser 2011, 7-36., 99-111., 168-174.

Megjegyzés:

Rendszeresen szükséges technikai eszközök: laptop, kivetítő